Megelőzés

Gyermekeink

Gyermekeink

Ismered a gyerekedet?

2020. március 28. - 21Bea

Csodálatos dolog bölcsődében dolgozni. Ez a korosztály teljesen érzelem-vezérelt. Minden helyzetre azonnal, őszintén és ártatlanul reagál. Sokat lehet nevetni velük különböző játékos szituációkban. Mégis, olykor szomorúság volt a szívemben amikor az érzelmileg elhanyagolt gyerekeket figyeltem. Nem kell drámai dologra gondolni! Nem gyermekbántalmazásról kívánok szólni, bár ez is egy jellemző módja a gyermekek sérelmére elkövetett történetnek, a nevelés vagy éppen  nem nevelés/túlzottan liberális nevelés eredménye lehet. Csupán arról van szó, hogy sok szülő úgy gondolja, hogy amíg közösségbe jár a gyerek, nem kell vele foglalkozni. Bár most elsősorban bölcsődés korú gyerekekről beszélek, az a véleményem, hogy jelentősen nem változik a szülő gyermekéhez való hozzáállása a későbbi intézményes nevelés során sem. Azt látom, hogy a szülők egy része nem tudja jól érezni magát a saját gyerekével. Akiben van is megfelelési kényszer vagy anyai ösztön, abból is kineveli azt a társadalom. A mai anyák elvesznek a média, a barátnők által mutatott információk tengerében. Mindenki talál magának szimpatikus véleményt arról, hogy mennyire jó a gyermeknek ha az anyának van elég Én-ideje. Még a szakember is arra buzdít, hogy passzold le a gyereket egy időre, ha úgy érzed eleged van belőle. Fontos kérdések merülnek fel bennem ezzel kapcsolatban:

- Miért fordulhat elő, hogy anyának elege van a saját gyerekéből?

- Mire tanítja ez a fajta hozzáállás a gyereket, a szomszédot, az unokatestvért, a barátnőt?

- Miért nem lehet ott a gyerek velünk mikor fáradtak vagyunk vagy türelmetlenek, amikor feldühít a hivatalban az ügyfélszolgálatos?

Ezeket a mindennapi élettel együtt járó feszültségforrásokat kezelni kell. A gyermeknevelés során a szülő a saját kommunikációjával mintát mutat a gyermekének. Az a gyermek, aki nem jár anyával bevásárolni, nem tanulja meg, hogy hogyan viselkedjen a boltban, pedig a szocializáció fontos része, hogy egyes élethelyzetekben mintát mutatunk.

A bölcsibe járó gyerekek egy része komoly gondokkal küzd. Hiányzik neki anyukája és/vagy apukája. Amikor otthon is mellőzve van a gyerek, legtöbbször a Tv elé ültetve, - mert a jó gyerek fogalma lassan összemosódik a ne zavarj gyerek fogalmával - akkor a gyerek először minden létező eszközzel igyekszik a szeretett szülő figyelmét magár vonni. Dobálózik, kiabál, sír, hisztizik. Egy valamit meg kell érteni: Nincs rossz, problémás gyerek. Problémás szülő van. 

A koronavírus miatt bezártak az intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola). Sajnálom azokat a szülőket akik most ott állnak a szobaajtóban és döbbenten merednek a gyerekükre, mert nem ismerik. Alig volt vele, nem tudja mi teszi boldoggá, mitől szomorú. Sokan felnőttként kezelik a gyereküket, pedig a szükségleteik jelentősen eltérnek. A személyiségük még formálódik, a környezet hatására. Minden korosztály kihívás. Nekünk szülőknek egyetlen feladatunk van : Szeretni. Ne legyen ez a szeret önző, ne legyen feladat! 

A vírus miatt kaptunk egy új lehetőséget. Ki tudunk alakítani a gyermekeinkkel egy mélyebb, szeretet-teljesebb kapcsolatot. A gyermekeink, ha minden jól megy szintén szülők lesznek. A saját gyerekeikkel való kapcsolatuk mintáját befolyásolni fogja a jelenlegi kapcsolatuk a szüleikkel.

Bizonytalan szülő = problémás gyerek

Célom, hogy ráirányítsam az emberek figyelmét arra, hogy a bölcsőde és a szülő kapcsolatának minősége jelentős hatással van a szülő-gyermek kapcsolat minőségére is és ily módon egy nagyon fontos prevenciós eszköz lehet a gyermekbántalmazások elkerülésére.

Az európai gyakorlattól eltérően, hazánkban saját kisgyermeknevelő rendszer működik, ami a gyermek bölcsődébe történő beilleszkedését hivatott megkönnyíteni azáltal, hogy a gyermek biztonságérzetét fokozza. A gyermek kötődik a saját kisgyermeknevelőjéhez, aki figyelemmel kíséri a gyermek értelmi, érzelmi és testi fejlődését és egyéni fejlesztés keretében a gyermek életkorának megfelelő speciális foglalkozásokkal igyekszik a képességeit kibontakoztatni.

A saját kisgyermeknevelő ismeri a reá bízott gyermek személyiségét, érzelmi attitűdjét, a környezete iránti érzékenységét, csoportban betöltött szerepét, kapcsolatrendszerét. A gyermek viselkedésében történő bármilyen változás figyelemfelkeltő az őt ismerő, nevelő, gondozó, szerető kisgyermeknevelő számára. A kisgyermeknevelő kommunikációja/ kapcsolata a szülővel indirekt módon befolyásolja a szülő gyermekére alkalmazott nevelői módszereit, nézeteit.

Bölcsődében dolgozom, kisgyermeknevelőként. A munkám során számos alkalommal szembesülök azzal, hogy a szülők bizonytalanok szülői szerepükben és megerősítést, támogatást szeretnének. Évről évre egyre jobban érzékelhető számomra, hogy a családok élettere beszűkült, hogy a kulturális és tradicionális minták, amiket a szülők saját szüleiktől tanulhattak eltűnőben vannak. Úgy gondolom, hogy a média, az internet által közvetített feldolgozhatatlan mennyiségű információ sokfélesége a szülőket még inkább elbizonytalanítja szülői szerepükben. A TV-ben látott gyakran idealizált világ is frusztrálja a szülőt. Véleményem szerint az egyéni vágyak, az individuális törekvések kielégületlensége is rányomja a családok életére a bélyegét. A munkanélküliség, az életvezetési nehézségek, az esetleges rossz kommunikáció, vagy a megküzdési stratégiák hiánya újabb és újabb feszültségforrás az amúgy is törékeny egységet alkotó családnak. A szülők által fel nem oldott konfliktus a gyermekben egy állandó szorongást válthat ki. Az otthoni feszültség a gyermek viselkedészavarában vagy egyéb lelki, esetleg testi betegségében nyilvánul meg. A szülő immár a gyermekével is elégedetlen lesz, a frusztráció tovább nő. Az értelmi, testi, lelki és társas változások kölcsönösen hatnak egymásra. Véleményem szerint a

biológiai, pszichológiai, társas és kulturális tényezőket együtt kell figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni a gyermek fejlődését illetve a szülők viselkedését. Figyelembe kell venni, hogy ezek a tényezők kölcsönös összefüggésben állnak egymással, szétválaszthatatlanul egymásra hatnak. Ebből is következik, hogy mennyire meghatározó a szakember szerepe a szülőkkel való kapcsolattartás során, hiszen a szülővel történő bármilyen kommunikáció illetve annak hiánya is, hatással van a szülő-gyermek kapcsolat alakulására.

 

süti beállítások módosítása